2015. április 28., kedd

Dian Fossey

DIAN FOSSEY – ETOLÓGUS
(1932. január 16. - 1985. december 26.)

1932. január 16-án született Kaliforniában. Közel 18 éven át tanulmányozta a hegyi gorillák viselkedését a ruandai esőerdőkben, egész életét annak szentelte, hogy megmentse a máig kihalás szélén álló fajt, megóvja természetes élőhelyüket és megakadályozza illegális levadászásukat és fogságban tartásukat. Eredetileg foglalkozásterápiát tanult, de szíve már korán Afrikába húzta. A Cambridge-i Egyetemen az ismert paleontológus, Dr. Louis Leakey előadásait hallgatta, aki Jane Goodall munkásságáról is mesélt neki, mely teljesen lenyűgözte a fiatal tudósnőt. Miután PhD fokozatot szerzett a '”Hegyi gorillák viselkedése” című szakdolgozatával, Leakey professzor támogatásával szerezte meg kutatásaihoz szükséges forrásokat, melyekkel Afrikában kutatóközpontot létesíthetett. Az ottani polgárháborús helyzet miatt nem volt könnyű dolga, székhelyét többször át kellett helyeznie, végül Ruandában hozta létre a Karisoke kutatóállomást. Rengeteg ellenséget szerzett magának, mivel ellenezte az gorillák állatkertbe szállítását, és azt hogy turistalátványosságként mutogassák őket. Létrehozta a Digit alapítványt, melyet kedvenc gorillájáról nevezett el, melyből orvvadászok elleni őrjáratokat szervezett. Erőfeszítései hatására a hegyi gorillák ügye nagy nyilvánosságot kapott, a hatóságok nagyobb gondot fordítottak az állatok védelmére. Fossey, Gorillák a ködben című könyvében ír az állatok természetéről, mely hatalmas elismerést és hírnevet hozott neki. 1985-ben ismeretlen tettesek brutálisan meggyilkolták.

(forrás: Wikipédia / illusztráció: Budavári Eszter)

*

Sokunknak vannak álmai és vágyai, és egyre reménykedünk, hogy egy napon majd mind valósággá lesznek. Én Afrikáról álmodtam…”

2015. április 23., csütörtök

Popper Péter


DR. POPPER PÉTER – PSZICHOLÓGUS
(1933. november 19. - 2010. április 16.)

Hazánk egyik legnépszerűbb pszichológusa. Érettségi után tanulmányait az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen és Moszkvában folytatta. Először a Fiatalkorúak Átmeneti Nevelőintézetének pszichológusa lett, később a SOTE Gyermekklinikájának tudományos főmunkatársa. 1992-ben az Izraeli Bar Ilan Egyetemem vendégprofesszoraként tevékenykedett, hazatérve budapesti egyetemeken, főiskolákon tartott előadásokat. A Magyar Pszichiológiai Szemle szerkesztője lett, és több pszichológiai társaság választotta szakbizottságágnak tagjává. Fő kutatási területe a pszichoterápia, a társadalmi beilleszkedési zavarok és a valláspszichológia. Szabad idejében szépirodalommal is foglalkozott, 3 színdarabját is bemutatták a nyolcvanas években. 2010-ben hunyt el 76 évesen Budapesten.

(forrás: Wikipédia / illusztráció: Budavári Eszter) 


Ha rosszak a mindennapok, végül rossz lesz az egész élet. A tartalmas, jó élet egyik legfontosabb titka, hogy nem szabad maradékot hagyni. Minden napot, minden élethelyzetet, minden életkori szakaszt a maga teljességében, maradékok nélkül kell végigélni.”

A Koffein

„A modern koffeinéhség igazából egy afféle 22-es csapdája:… Azért fogyasztunk koffeint, hogy ellensúlyozzuk a kialvatlanságot, ami jórészt a koffeinfogyasztás következménye”
(Charles Czeisler neurológus)
A kávé térhódítása az ipari forradalom idejére tehető, élénkítő hatása a világ legkedveltebb kedélymódosító szerévé tette. A kávéból Friedrich Ferdinand Runge vonta ki először a koffein nevű vegyületet a 19. században. Ez kis adagban javítja a koncentrációs képességet és a kedélyállapotot, de hozzászokni is nagyon egyszerű. Aki naponta több csésze kávét iszik meg, és koffeinadagja meghaladja a 400-500 milligrammot, annál függőség alakul ki, és állandó szüksége lesz a megszokott napi mennyiségre, a normális agyműködéshez.


(forrás: National Geographic / illusztráció: Budavári Eszter) 

Nikola Tesla

NIKOLA TESLA – FIZIKUS, FELTALÁLÓ
(1856. július 10. - 1943. január 7.)

1856-ban született Horvátországban. A világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója, tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesesség és gépészet területén fejtette ki.
Tanulmányait Grazban kezdte , de anyagi gondjai miatt félbe kell szakítania. Végül nagybátyja segítette továbbtanulását, így Budapestre került, ahol megismerkedett Puskás Tivadarral. Az ő közreműködésének jóvoltából a telefonközpont főmérnöke lett, és feltalálta az első hangszórót, amit telefonkihangosítónak szánt. Innen Párizsba majd Amerikába ment, hogy Thomas Edisonnal dolgozhasson együtt. Hasznos és szorgalmas munkatársa lett, de idővel összekülönböztek, és külön utakon kezdtek járni. Konfliktussorozatukat az „áramok harcának” is szokás nevezni, melyben Edison egyenáramú rendszere állt szemben Tesla váltakozó áramú rendszerével. A csatát Tesla nyerte, ma már világszerte a váltakozó áramú elektromos rendszert használjuk minden háztartásban.
Nevéhez fűződik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is.

(forrás: Wikipédia / illusztráció: Budavári Eszter) 

Nincs még egy olyan lenyűgöző és kutatásra érdemes terület, mint a természet tanulmányozása. Az emberi értelem legfőbb célja megérteni ezt a nagyszerű alkotást, felfedezni a benne ható erőket, és az ezeket irányító törvényeket.”

*
A fény gyermeke

Hatalmas vihar tombolt éjszaka Smiljan falujában 1856. július 10-én, ahol és amikor Nikola Tesla megszületett. Villámok villantak és mennydörgött az ég.
„A vihar gyermeke lesz!” - mondta a bába.
„Nem, a fényé.” - válaszolta Tesla édesanyja.
Mindkettőjüknek igaza lett.  

A kapszaicin

Az paprika erejét a kapszaicin nevű vegyület adja, melyet az úgynevezett Scoville-skálán mérnek. Ez azt jelenti, hogy egy adag paprikát hányszoros mennyiségű vízzel kell felhígítani ahhoz, hogy ne érezzük az ízét. A magyar csípős paprikák ezen a skálán átlagban 1500 pontot érnek, míg a világ egyik legcsípősebb paprikája, a Dorset Naga elérheti az 1,6 millió pontot is. A kapszaicin endorfint- vagyis „boldogsághormont” szabadít fel az agyban, mely euforikus hangulatot idéz elő, ezért szeretjük a csípőset!

(forrás: Index) 

Marie Curie

MARIE CURIE – KÉMIKUS, FIZIKUS
(1867. november 7. - 1934. július 4.)

Maria Sklodowska az Orosz Birodalomhoz tartozó Varsóban született. Kiváló eredménnyel végezte tanulmányait, de egyetemre nem vették fel lengyel származása és neme miatt. Magántanítóként dolgozott miközben nővére orvosi tanulmányit finanszírozta, később nevelőnőnek állt egy gazdag családnál. Itt beleszeretett a család egyik ifjú matematikusnak készülő tagjába, de házasságukat a család ellenezte, munkájából pedig elbocsájtották. Ezután Párizsba ment nővére után, ahol a Sorbonne Egyetemen matematikát, fizikát és kémiát hallgatott, két utóbbiból diplomát is szerzett. Professzora Gabriel Lippmann Nobel-díjas tudós kutatólaboratóriumában kapott munkát, majd egy társasági összejövetelen megismerkedett Pierre Curie-vel. A fizika iránti megszállott lelkesedésük összehozta őket, 1895-ben egybekeltek, két lányuk született.

Közös laboratóriumukban Marie egy részben általa feltalált elektrométer segítségével felfedezte, hogy a sugárzás nem a molekulák egymásra gyakorolt hatásának eredménye, hanem az atomokból származik. Ez volt Marie Curie egyik legfontosabb egyéni munkája. Férjével együtt kiadtak egy tanulmányt egy újonnan felfedezett elemről a polóniumról, majd később a rádiumról. 1903-ban elsőként mint nő, megkapta doktori címét. Professzorával, Henri Becquerel-el és Pierre Cuire-vel közösen megkapták a fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás kutatásának eredményeiért.
Pierre tragikus halála után Marie kapta meg a Sorbonne fizikai tanszékének és laboratóriumának vezetését. 1911-ben a svéd királyi Tudományos Akadémia neki ítélte a kémiai Nobel-díjat a rádium és polónium felfedezéséért, valamint a rádium izolálásáért.
Az első világháború alatt mozgatható „mobil” röntgengépekkel látta el a hadsereget a sebesültek hatékonyabb kivizsgálásának érdekében, javaslatára felépítették a Rádium Intézetet Varsóban. A házaspár soha nem volt tisztában a radioaktív sugárzás káros hatásaival melyért nagy árat fizettek; Marie halálát végül ionizáló sugárfertőzés okozta.

A Sceaux-i temetőben helyezték végső nyugalomra férje mellé, melynek helyét azóta is mérhető radioaktív sugárzás sejteti – még 1580 éven át.  

(forrás: Wikipédia / illusztráció: Budavári Eszter)

"A tudományos munkát nem a közvetlen haszna alapján kell megítélni. Önmagáért, a tudomány szépségéért kell végezni."

2015. április 9., csütörtök

Stephen Hawking

STEPHEN HAWKING – ELMÉLETI FIZIKUS
(1942. január 8. - )

Oxfordban született 1942 január 8-án, Galilei halálának 300. évfordulóján. Gyermekkorában kifejezetten rossz tanulónak számított, annak ellenére, hogy az iskolán kívüli tudományoknak lelkes híve volt. 16 évesen épített egy számítógépet használt műszaki alkatrészekből. Érdekelte a csillagászat és a matematika, fizikából summa cum laude minősítéssel graduált. Doktori fokozatát a Cambridge-i Egyetemen szerezte meg, mely időszak alatt kiderült, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, mely az idegrendszerét támadta meg, így elvesztette mozgásra való képességét. Az orvosok két évet jósoltak neki. A diagnózis depresszióba sodorta, de akkoriban ismerkedett meg leendő feleségével, aki segített túllépni a nehézségeken. Egyetemi évei alatt bebizonyította az ősrobbanás elméletét az állandó világegyetem elméletével szemben, mely hatalmas elismerést hozott neki. 1968-ban a Cambridge-i Asztronómiai intézet, később pedig a brit tudományos akadémia, a Royal Society tagja lett. Több ismeretterjesztő könyvet is írt a világmindenségről egyszerű megfogalmazásban, hogy azok is megértség akik nem mozognak tudományos körökben, így a laikusok körében is népszerű személyiség lett, így Albert Einsteinhez hasonlóan a populáris kultúra részévé vált. Fő szakterülete az ősrobbanás, a fekete lyukak tanulmányozása, a kvantummechanika és a téridő elmélet.
(forrás: Wikipédia / illusztráció: Budavári Eszter) 


Bár nekünk, emberi lényeknek fizikai korlátaink vannak, szellemünk szabadon bejárhatja az egész világmindenséget.”

*

A régi mondás szerint jobb reménykedve utazni, mint megérkezni. A felfedezések utáni vágy munkánk hajtóereje és alkotóerőnk forrása, nemcsak a természettudományban, hanem az élet minden területén. Ha elérünk az út végére, az emberi szellem elkorcsosul és elpusztul. Én azonban nem hiszem, hogy valaha is megállnánk, hiszen ha nem is tudásunk mélységét, de legalább a sokrétűségét örökké gyarapítani fogjuk, mert mindig a lehetőségek egyre táguló látóhatárának középpontjában fogunk állni."

*

Egy lány, ki Wightban éldegél
Gyorsabban jár, mint a fény
Ha egy nap elindul ő
Relatív az útidő
Mert előző nap célba ér.”

2015. április 7., kedd

Albert Einstein

ALBERT EINSTEIN – FIZIKUS
(1879. március 14. - 1955. április 18.)

1879-ben született Németországban. A világ egyik legnagyobb zsenijeként számon tartott emberét gyerekkorában kifejezetten lassú felfogásúnak tartották, diszlexiával is küzdött ezért nem jósoltak neki nagy jövőt. Idősebb korára mégis megmutatkozott a tehetsége a matematika és a fizika terén, így a Zürich-i Egyetemen tudta folytatni tanulmányait. 1904-től a szabadalmi hivatalnál kapott állást, majd egy évre rá megszerezte a doktori címet. 1895-ben megjelent négy cikke az Annalen der Physik című tudományos folyóiratban, mely alapjaiban változtatta meg a fizikáról való addigi gondolkodásmódot. Ezek a Brown-mozgás, a Speciális relativitáselmélet, a Tömeg-energia egyenértékűség és a Fényelektromos jelenség, melyért később Nobel-díjjal jutalmazták.
Ezt követő években a Zürich-i Egyetem docense, a Berlini Egyetem professzora és a Porosz Tudományos Akadémia tagja lett, majd a Vilmos Császár Fizikai Intézet igazgatójának tisztségét töltötte be. A náci párt hatalomra jutása után nem sokkal úgy látta jobbnak, ha az Egyesült Államokban telepedik le családjával. Békeszerető ember volt, felhívta a figyelmet az atomenergia veszélyeire, és segített vízumhoz juttatni a zsidóüldözés elől menekülő európaiakat. Életének utolsó éveit a kvantummechanika és az általános gravitációelmélet rejtelmeinek megfejtésével töltötte egészen 1955-ben bekövetkezett haláláig.
1999-ben a Time az évszázad emberévé választotta.

(forrás: Wikipédia / illusztráció: Budavári Eszter)



Minden tudományos elméletnek, eltekintve a matematikai formalizmustól, olyan egyszerűnek kell lennie, hogy még egy gyerek is megértse.”
*
Ha egy vak bogár egy görbe faág felületén mászik, akkor nem veszi észre, hogy az általa megtett út valójában görbe. Én pedig voltam olyan szerencsés, hogy észrevettem azt, amit a bogár nem vett észre.”
*
A nukleáris láncreakció felfedezése semmivel sem kell, hogy közelebb vigye az emberiséget a pusztuláshoz, mint a gyufa feltalálása.”
*
A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”
*
Ne bánkódj, ha gondjaid vannak a matematikával, biztosíthatlak, az enyémek sokkal nagyobbak.”