2015. május 7., csütörtök

Leonardo Da Vinci

LEONARDO DA VINCI – FESTŐ, FELTALÁLÓ
(1452. április 15. - 1519. május 2.)

Leonardo da Vinci 1452-ben, Toszkánában született egy szegény, egyszerű család egyetlen gyermekeként. Általában festőként és szobrászként tartjuk számon, pedig mindezek mellett matematikus, tudós, hadmérnök, feltaláló, anatómus, építész, zeneszerző, költő és író is volt, igazi polihisztor. Ifjú korában Andrea del Verrocchio műtermében kezdett el gyakornokoskodni Firenzében, ahol elsajátította a festészet és szobrászat alapvető technikáit. Társaságkedvelő, aktív ember volt, nagy kapcsolati körrel. Tehetsége hamar megmutatkozott, egyre több oltárkép, freskó és szobrászati remekmű megalkotásával bízták meg.
Egyik leghíresebb művét Az utolsó vacsora című festményt 1498-ban festette a Milánói Santa Maria delle Grazie kolostor falára a Sforza család megbízásából. A Mona Lisa elkészítése közel 2 évig tartott, ekkor már újra Firenzében telepedett le. A Pápa és a francia király szolgálatában állt életének utolsó éveiben, 1519-ben Franciaországban hunyt el. Rengeteg befejezetlen műve jelzi, hogy hatalmas hírneve ellenére ő is csak ember; álmodozó, szétszórt és hóbortos figura volt, akinek csak ideig-óráig tartott az érdeklődése egyes dolgok iránt, ha úgy tartotta kedve, sosem fejezte be műveit. Azonban a mai napig meghatározó és rejtélyekkel övezett történelmi személyiség, a világ egyik legtehetségesebb és legműveltebb embere, akire méltán emlékezünk évszázadokkal később is.

(forrás: Wikipédia/ illusztráció: Budavári Eszter)

*


Ahogy a vasat belepi a rozsda és a víz megposhad, vagy a hidegtől jéggé lesz, úgy az értelem is, ha nem használjuk, megromlik.”

Csányi Vilmos

DR. CSÁNYI VILMOS – ETOLÓGUS, ANTROPOLÓGUS
(1935. május 9. - )

1935-ben született Budapesten. Érettségi után az ELTE Természettudományi karán szerzett vegyészdiplomát, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem munkatársa lett. Később visszatért az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemre ahol magatartásgenetikai laboratóriumban dolgozott, majd az általa szervezett etológiai tanszék vezetője lett. Etológiát, humánetológiát, magatartás technikát oktatott. Az Egyesült Államokban két évet töltött vendégkutatóként.1970-ben kapta meg doktori kinevezését a molekuláris biológiai kutatásaiért. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Több tudományos folyóirat szerkesztője lett, 2003-ban Széchényi-Díjjal jutalmazta a szakma.
Fő kutatási területe az állati és emberi viselkedés és a biológiai és kulturális evolúció kérdései.

(forrás: Wikipédia/ illusztráció: Budavári Eszter)

*

Az iskola kicsiben az adott társadalmi rendszert mintázza. Nem egyéb, mint a tanító meg a büdös kölykök konfliktusainak képében a zsarnok és a nép szembenállásának egyszerűsített modellje. (...) Az iskolába a büdös kölykök voltaképpen nem azért járnak tehát, hogy ott írni-olvasni megtanuljanak - ezt csak néhány nyájtermészetű egyed teszi, később az ő segítségükkel jönnek létre a zsarnokságot kiszolgáló intellektuális intézmények (...), hanem azért, hogy kitanulják az ellenállás legkülönfélébb formáit, és azokat a felnőtt életükben is sikeresen alkalmazzák a társadalomban megjelenő elnyomás ellen.”

Johannes Kepler

JOHANNES KEPLER – CSILLAGÁSZ
(1571. december 27. - 1630. november 15.)

Keplernek édesanyja keltette fel érdeklődését a csillagászat iránt, amikor megmutatta neki gyermekkorában a Holdfogyatkozást és az akkor feltűnő üstököst. Az iskolában kimagasló tanulmányi eredményeket ért el, ezért a Grazi Egyetemre hívták matematikát és asztronómiát tanítani. Később császári udvari csillagászként dolgozott, ahol minden tudományos eszköz rendelkezésére állt. Megnősült, két gyermeke született.  A császár halála után azonban nehéz idők vártak rá;  jól fizető állását el kellett hagynia, édesanyja és felesége is elhunyt. Kénytelen volt matematikusként elhelyezkedni Linzben, hogy  gyermekeit fel tudja nevelni. 1627-ben adta ki „Rudolf-féle táblázatokat”, amelyben a bolygópálya-leírásokat rögzítette. Nyomorúságos körülmények között hunyt el Regensburgban, ahol jeltelen sírba temették.
Kepler írta le elsőként a bolygó-mozgás törvényeit, mely szerint a bolygók ellipszis pályán mozognak, és annak egyik gyújtópontjában a Nap áll; „a bolygók vezérsugara azonos idő alatt, azonos területet súrol, valamint a bolygók Naptól való átlagos távolságainak köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük négyzetei.”
Rövidlátóként a fénytörés, a távcső működési elve és az optikai leképezés különösen érdekelte, így az optikát kutatási eredményei által tudományos szintre emelte. Foglalkozott a szem működésével, és megmagyarázta a szemüveglencsék működését. Több krátert, kisbolygót és a NASA által felbocsájtott űrszondát is a tiszteletére nevezték el róla.

(forrás: Wikipédia/ illusztráció: Budavári Eszter)

*

A fizikai törvények belül esnek az ember szellemi felfogóképességén; Isten azt kívánta, hogy felismerjük őket.”

2015. május 5., kedd

Michio Kaku

MICHIO KAKU – ELMÉLETI FIZIKUS
(1947. január 24. - )

Japán emigrált szülők gyermekeként született Kaliforniában. Iskolás korában több tudományos versenyen is részt vett, ahol felhívta magára többek közt Teller Ede figyelmét, akinek segítségével ösztöndíjban részesült. A Harvard Egyetemen osztályelsőként diplomázott, 1972-ben ledoktorált, majd ösztöndíjjal a Princetoni Egyetemre került. Máig a New York City College elméleti fizika professzora, ahol több mint 30 éve tart előadásokat. Legnépszerűbb témái a húr és kvantum- térelmélet, a hadronfizika, és a világegyetem fizikai törvényeinek kutatása, melyeket számos kiadott könyvében és laikusoknak szánt Sci-Fi tudomány: Az őrültség fizikája című népszerű ismeretterjesztő sorozatában fejt ki.

(forrás: Wikipédia/ illusztráció: Budavári Eszter)

*

Szóval, mikor 17 éves voltam, odaálltam anyám elé és azt mondtam: „Építhetek egy 2,3 millió voltos atomrombolót a garázsban?” Erre Ő: “Persze! Miért ne? És vidd ki a szemetet!” Én pedig összeszereltem 400 fontnyi elektroacélt, 22 mérföldnyi rézhuzalt és megépítettem a 2,3 millió voltos betatron részecskegyorsítót a garázsban. Minden alkalommal, amikor bekapcsoltuk elnyelt minden áramot a házban és kicsapott minden biztosítékot. Anyám azt mondta: „Miért nem talál egy kedves japán lányt magának? Miért kell ilyen gigantikus gépeket építenie a garázsban?” De, látjátok, így szereztem ösztöndíjat a Harvardra. Nem panaszkodhatom.”

Charles Darwin

CHARLES DARWIN – TERMÉSZETTUDÓS
(1809. február 12. - 1882. április 19.)

Charles Darwin 1809-ben született Angliában, természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója. Apja orvosi pályára szánta őt, de végül természetrajz szakra jelentkezett az Edinburgh-i Egyetemen, ahol geológiát tanult. Itt hallott először az evolucionista elméletről, mely később nagy hatást gyakorolt gondolkodásmódjára. Mivel tanulmányait nem fejezte be, apja elküldte teológiát tanulni, ahol Darwin kétségek közt hánykolódott hitét illetően. 23 évesen jelentkezett egy hajóútra mely tudományos expedíció céljából világ körüli utat tett, miközben Darwin geológiai mintákat gyűjthetett. A hajóút 5 évig tartott; bejárta többek közt a Zöldfoki-szigeteket, Brazíliát, Fokvárost, Tűzföldet, Patagóniát, Új Zélandot és Galapagost. Hazatérve hatalmas hírnévre tett szert, mint geológus. Már utazása során megfogalmazódott benne az evolúcióelmélet, melyről egy ideig csak saját magának készített feljegyzéseket. Félt, hogy naturalista felfogása bajba sodorhatja az akkoriban mélyen vallásos környezete miatt. Alfred Wallace-szal folytatott levelezéseinek hatására, aki szintén elismert természettudós volt és Darwintól függetlenül szintén előállt a természetes szelekció elméletével, kiadta A fajok eredete című művét, mely az egész világra hatással volt. Ebben fejti ki azt a gondolatmenetet, miszerint a fajok folyamatos átalakuláson mennek keresztül; új fajok születnek egyesek pedig kihalnak, és közben a természetes kiválasztódás törvényét követve változnak... így az ember is az állatvilág átalakulásának eredménye. Darwint emiatt az egyház irányából rengeteg támadás érte, ma is akadnak kreacionista vallásos mozgalmak, melyek elvetik elméletét. 2008-ban az egyház hivatalosan is bocsánatot kért Darwin leszármazottaitól, ma már evolúcióelmélete az emberiség történetének alappillére.

(forrás: Wikipédia/ illusztráció: Budavári Eszter) 

*

Minél többet ismerünk meg a természet szilárd törvényeiből, annál hihetetlenebbekké válnak a csodák.”