CT - Csopa Tudás: Méhek és bioélelmiszerek

CT - Csopa Tudás rovatunkban ezúttal is Egyed László szemezget az elmúlt hónapok tudományos híreiből.

Eltűnnek a méhek? Mit teszünk akkor a bevásárlókosárba?

Fotó: Thomas Bresson - Wikipedia (Creativ Commons)

Folyamatosan nő a növényeket beporzó fajok között azok száma, amelyeket kihalás fenyeget, számos esetben emberi tevékenység következtében. Márpedig a száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be. Az emberiség élelmének 30-35 százaléka – mennyiségi értelemben – az állati beporzás sikerességétől függ, hogy csak néhányat soroljunk: alma, áfonya, hagyma, káposzta, karfiol, kakaóbab, kávé, körte, mandula, mustár, napraforgó, repce, retek, sárgarépa, takarmánylucerna, uborka. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével elkészült a beporzók helyzetéről az első átfogó nemzetközi jelentés, amely két év alatt készült el, és több száz kutató eredményeit összegzi. Az elemzés szerint, ha jelentősen csökkenne a beporzók száma, akkor milliók élete kerülhet veszélybe, ugyanis a beporzott növények termés, magja, olaja nemcsak fontos élelmiszer-alapanyag, hanem vitaminok és nyomelemek forrása is.

A szakértők nemcsak a veszélyt fogalmazták meg, hanem javaslatokat is tettek annak elkerülésére. Ilyenek például, hogy a termőföldeken létesítsenek vadvirágokkal borított sávokat, biztosítsák vagy növeljék a beporzók élőhelyeinek változatosságát, csökkentsék a növényvédőszer-használatot, javítsák a méhtartás körülményeit.

Forrás: MTA

Bioélelmiszerek veszélyei 

 

Fotó:  lyzadanger - Wikipedia (Creativ Commons)

Manapság nagy divat bioélelmiszereket fogyasztani, például köretként kölest vagy hajdinát enni. Amint erre Mézes Miklós, az MTA levelező tagja, nemrég az Akadémián tartott előadásában felhívta a figyelmet, ennek veszélyei is vannak. Ugyanis abban az esetben, ha nincs kellő gyomirtás, akkor a haszonnövények közé kerülő gyomok között előfordulhat a csattanó maszlag. Ennek magjai pedig úgynevezett tropán alkaloidokat tartalmaznak, például atropint, ami nagyobb mennyiségben komoly tüneteket – szédülést, hányingert, hallucinációkat, egyensúlyvesztést, súlyos esetben légzésbénulást, kómát, de halált is okozhat. (Régen egyébként a csattanó maszlagot kábítószerként is használták.) Nagyüzemi termesztésnél, kellő gyomirtás esetében ennek kicsi az esélye, viszont éppen a biotermesztésnél, ahol nem használnak semmilyen gyomirtót, és a kézi gyomtalanításhoz sincs mindig elegendő munkaerő, valós a veszélye annak, hogy a csattanó maszlag előfordul a földeken, és a magjai belekeverednek a kölesbe vagy hajdinába. A csattanó maszlag magjai ráadásul méretben nagyon hasonlóak a köleséhez és a hajdináéhoz, ezért rostálással nem lehet ezeket eltávolítani, és emellett a maszlag nagyjából egyidőben is érik a kölessel. Számos esetben az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok ki is mutatták a tropán alkaloidok jelenlétét a kölesben illetve köles-készítményekben. Mézes Miklós szerint felnőtteknél elhanyagolható az ebből eredő egészségügyi kockázat, de kisgyerekeknél, csecsemőknél előfordulhatnak káros egészségügyi hatások.