Tóth Zsolt a tudományról: Legyél egy napra te is kvantumfizikus!

Ki ne szeretne hatalmas tudós lenni és megérteni a Világegyetem titkait? 2016. november 30-án lehetőséged nyílik rá, hogy részt vegyél egy olyan nemzetközi kísérletben, mint a CERN kutatása az Isteni részecske után, vagy a LIGO küldetés ami “meghallgatta” a távoli fekete lyukak szimfóniáját, a gravitációs hullámokat. A legjobb az egészben, hogy csak játszanod kell!

Hogy mit is?

Ok, de hogy lesz a játékból tudomány? Minél több dolgot értünk meg, annál nehezebb lesz új dolgokra rájönni. Egy-egy áttöréshez gyakran kutatók százainak összehangolt munkájára, hatalmas kísérleti eszközökre és rengeteg adatra van szükség. Igen, azok a fránya adatok. Ha túl kevés van, nem lehet elég biztos az eredmény, ha sok, akkor pedig ki kell bányászni a hasznos és fontos részeket. És itt jön képbe az ember, jobban mondva az emberek.

A Citizen Science, vagy közösségi tudomány lényegében nem más mint az emberiség erőforrásainak kihasználása egy tudományos eredmény érdekében. Az első ilyen projektek kényszerből jöttek létre, mivel a kutatók egyszerűen nem rendelkeztek akkora számítástechnikai kapacitással, hogy megtalálják a rengeteg jelből az értelmeset. Az önkéntesek kölcsönadhatták számítógépeik teljesítményeit, hogy például idegen életformák nyomait keressék.

Tóth Zsolt a Csopa laborjában

Az emberi agy csodálatos, és rengeteg olyan dologra képes pillanatok alatt, amire nem (vagy csak nagyon nehezen) lehetne számítógépeket használni. Nagyon jók vagyunk például képfelismerésben, és kitűnően bánunk a vizuális információkkal. A kutatók, így elkezdtek olyan projekteket létrehozni, ahol az internet népe válogathat, rendezhet képeket, és az így létrehozott katalógus még akár új galaxisok feltérképezésében is segíthet. De nem csak egy-egy eredmény kiértékeléshez hasznos ha a közösségi szürkeállomány összefog, hanem néhány jól tervezett játék is képes lehet adatokat gyűjteni a tudósoknak agyunk működéséről, így akár arra is lehetőséget kaphatunk, hogy eddig nem megértett pszihés betegségek kezelésére, mint a demencia.

November 30-án egy tipikusan emberi tulajdonság, a kiszámíthatatlanság fogja játszani a főszerepet. A kvantumfizika kíséreleteiben nagyon fontos a határozatlanság. Nem lehet tudni teljes bizonyossággal, hogy mikor és mi történik éppen. Ezért ha kísérleteket szeretnénk készíteni, számolnunk kell a véletlennel is. Ehhez azonban véletlen számok kellenek. A számítógépek képesek véletlen számok generálására, de mivel ezeket egytől egyig valamilyen algoritmus állítja elő, ezekben a számokban mindig akad valami rendszer. A NAGY Bell teszt azonban a http://thebigbelltest.org/ segítségével a játékosokat kéri arra hogy valódi véletlen számokkal segítsék a kutatók munkáját a Kvantumfizika évszázazados kérdéseinek megválaszolásában.

Ha véletlenül ráérsz november 30-án, akkor legyél te is Bellster és játssz!

Tóth Zsolt tudománykommunikátor, a Csodák Palotája előadója és a Richter Gedeon laborunk foglalkozásvezetője. A csopamedia blogon közölt írásai az alábbi linken érhetők el.