Bolyai János (1802 - 1860)
matematikus
Az egyik legeredetibb gondolkodású magyar matematikus. 12 évesen lett a marosvásárhelyi kollégium tanulója, ahol édesapja tanított és irányította matematikai tanulmányait. 21 évesen kiváló eredménnyel végezte el a bécsi hadmérnöki akadémiát. Az általa abszolút geometriának nevezett elméletet 1832-ben publikálta apjának, Bolyai Farkasnak Tentamen... című műve függelékeként, ezért csak Appendixként emlegetik a matematikai szakirodalomban. Hasonló elméletet dolgozott ki tőle függetlenül Lobacsevszkij, a nála tíz évvel idősebb orosz tudós is, aki a kazányi egyetem tanára, majd rektora volt. A tudománytörténészek ma Bolyai-Lobacsevszkij geometriának nevezik az általuk külön-külön felépített nemeuklideszi, u.n. hiperbolikus geometriát. Bolyai Jánosról nem maradt fenn hiteles portré.
Vissza a Tudósokhoz
Vissza a Tudósokhoz
A Csodák Palotája ezúton mond köszönetet a História – Tudásnaptár szerzőinek és szerkesztőinek a tudóséletrajzok felhasználásának engedélyezéséért.
A História - Tudósnaptár 2007.
január 1-én indult nyilvános internetes szolgáltatás, amelyben neves
magyar és külföldi természettudósokat, tanárokat mutatunk be születési
és halálozási évfordulójuk kapcsán. A szolgáltatás egy naponta frissülő
adatbázison alapul, és elsősorban az interneten fellelhető szabad
hozzáférésű webdokumentumokra épül. A szolgáltatás célja
ismeretterjesztés, a figyelem ráirányítása a fizika, matematika és más
természettudományok jeles személyiségeire, a tudománytörténet fontos
alakjaira és tevékenységükre.
Vissza a Tudósokhoz
Vissza a Tudósokhoz